A szeretet. Kinek mit jelent a szeretet? Mit takar ez a szó: szeretet ? Sok mindenhez köthető, sok mindent takar.

Szeretem a szikrázó napsütést, szeretem mikor tavasszal lágyan simogatja arcomat, melengeti a téli zord hidegtől, sötétségtől megfáradt szívet, lelket ,amikor érzem a vidámságot a megújulást adó sugarait. Vagy a mostani őszi időben megjelenő napsugarat, melynek olykor még van egy kis melege is! Szeretek ilyenkor kirándulni. Szeretek télen a hóesésben sétálni, forró teát inni, mely átmelegíti az egész lényemet! Mennyi olyan dolog van még amit szeretek tenni, zenét hallgatni, takarítás közben énekelni, szeretek finomakat főzni sütni, s szeretem amikor jó étvággyal  fogyasztják el! Szeretem boldognak látni az embereket, az örömöt az arcukon, a mosolyt, a jóízű nevetést, vidám beszélgetéseket! Igen szerethetünk sok mindent csinálni, de mi a helyzet az emberek iránti szeretettel? Azt hogyan tudjuk megélni, vagy merjük e kimutatni a másik felé, hogy igen "én szeretlek Téged"? 

Hogyan cselekszünk azokkal az emberekkel akiket szeretünk? Akár családtagjainkkal, barátainkkal, munkatársainkkal, közeli vagy távoli ismerőseinkkel akiket szeretünk. Bennünk van e Krisztusi szeretet? Igyekszünk e ezt a szeretetet követni? Hogy minden embert úgy elfogadni ahogyan az Isten megteremtette! Bírálat és ítélkezés nélkül nézni a másikat anélkül, hogy a magunk tetszésére próbálnánk formálni Őket?

Leninkább azokat az embereket bántjuk akiket szeretünk. Türelmetlenségből, indulatból vagy csupán önzőségünkből fakadóan elfelejtjük szeretni Őket?  Persze én is megtettem már oly sokszor! De így az életem utolsó harmadában sokat gondolkodom ezen. Mennyivel szebb és jobb lenne a világ ha el kezdenénk a Krisztusi szeretettél szeretni és elfogadni a másikat hibáival, s minden gyarló emberi mivoltával együtt ahogyan Ő szeretett és szeret minket! Kritika, ítélkezés nélkül. Miért gondoljuk magunkról, hogy mi jobbak vagy éppen szeretetre méltóbbak vagyunk mint bárki más körülöttünk, hisz mindannyian tele vagyunk bűnnel!

Számomra a szeretet annyit jelent, hogy adni magunkból nem várni a másiktól, adni az időt az együttlétre, odafigyelést a másikra, türelmesnek lenni, a másik javát szolgálni, nem haragudni, vigyázni  a szóra,  hogy ne sebezze meg a másikat, s ha így tudok tenni mindenkor, reményem szerint megteremheti a gyümölcsét! 

Hiszem hogy jobbá tehetjük a világot odaadóbb és több szeretettel! Én jómagam is ezen munkálkodom!